Storia della mia ansia

Β· Mondadori Libri (Audiolibri) Β· αž”αžšαž·αž™αžΆαž™αžŠαŸ„αž™ Daria Bignardi
5.0
αž€αžΆαžšαžœαžΆαž™αžαž˜αŸ’αž›αŸƒ 1
αžŸαŸ€αžœαž—αŸ…β€‹αž‡αžΆβ€‹αžŸαŸ†αž‘αŸαž„
3 វិ 46 αž“
αž˜αž·αž“β€‹αžŸαž„αŸ’αžαŸαž”
αž˜αžΆαž“αžŸαž·αž‘αŸ’αž’αž·
αž€αžΆαžšαžœαžΆαž™αžαž˜αŸ’αž›αŸƒ αž“αž·αž„αž˜αžαž·αžœαžΆαž™αžαž˜αŸ’αž›αŸƒαž˜αž·αž“αžαŸ’αžšαžΌαžœαž”αžΆαž“αž•αŸ’αž‘αŸ€αž„αž•αŸ’αž‘αžΆαžαŸ‹αž‘αŸ αžŸαŸ’αžœαŸ‚αž„αž™αž›αŸ‹αž”αž“αŸ’αžαŸ‚αž˜
αž…αž„αŸ‹αž”αžΆαž“αž‚αŸ†αžšαžΌ 22 αž“αžΆαž‘αžΈ αž˜αŸ‚αž“αž‘αŸ? αžŸαŸ’αžŠαžΆαž”αŸ‹αž”αžΆαž“β€‹αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž–αŸαž› αž‘αŸ„αŸ‡αž”αžΈαž‡αžΆαž‚αŸ’αž˜αžΆαž“αž’αŸŠαžΈαž“αž’αžΊαžŽαž·αžαž€αŸαžŠαŸ„αž™αŸ”Β 
αž”αž“αŸ’αžαŸ‚αž˜

αž’αŸ†αž–αžΈαžŸαŸ€αžœαž—αŸ…β€‹αž‡αžΆαžŸαŸ†αž‘αŸαž„αž“αŸαŸ‡

Un pomeriggio di tre anni fa, mentre stavo sul divano a leggere, un'idea mi ha trapassata come un raggio dall'astronave dei marziani. Vorrei raccontare così l'ispirazione di questo romanzo, ma penso fosse un'idea che avevo da tutta la vita. "Sappiamo già tutto di noi, fin da bambini, anche se facciamo finta di niente" dice Lea, la protagonista della storia.

Ho immaginato una donna che capisce di non doversi piΓΉ vergognare del suo lato buio, l'ansia. Lea odia l'ansia perchΓ© sua madre ne era devastata, ma crescendo si rende conto di non poter sfuggire allo stesso destino: Γ¨ preda di pensieri ossessivi su tutto quello che non va nella sua vita, che, a dire il vero, funzionerebbe abbastanza. Ha tre figli, un lavoro stimolante e Shlomo, il marito israeliano di cui Γ¨ innamorata. Ma la loro relazione Γ¨ conflittuale, infelice.

"Shlomo sostiene che innamorarci sia stata una disgrazia. Credo di soffrire piΓΉ di lui per quest'amore disgraziato, ma Shlomo non parla delle sue sofferenze. Shlomo non parla di sentimenti, sesso, salute. La sua freddezza mi fa male in un punto preciso del corpo." PerchΓ© certe persone si innamorano proprio di chi le fa soffrire? E fino a che punto il corpo puΓ² sopportare l'infelicitΓ  in amore?

Nella vita di Lea improvvisamente irrompono una malattia e nuovi incontri, che lei accoglie con curiositΓ , quasi con allegria: nessuno Γ¨ piΓΉ di buon umore di un ansioso, di un depresso o di uno scrittore, quando gli succede qualcosa di grosso.

Daria Bignardi

αž€αžΆαžšαžŠαžΆαž€αŸ‹αž•αŸ’αž€αžΆαž™ αž“αž·αž„αž˜αžαž·αžœαžΆαž™αžαž˜αŸ’αž›αŸƒ

5.0
αž€αžΆαžšαžœαžΆαž™αžαž˜αŸ’αž›αŸƒ 1

αžœαžΆαž™αžαž˜αŸ’αž›αŸƒβ€‹αžŸαŸ€αžœαž—αŸ…αž‡αžΆαžŸαŸ†αž‘αŸαž„αž“αŸαŸ‡

αž”αŸ’αžšαžΆαž”αŸ‹αž™αžΎαž„αž’αŸ†αž–αžΈαž€αžΆαžšαž™αž›αŸ‹αžƒαžΎαž‰αžšαž”αžŸαŸ‹αž’αŸ’αž“αž€αŸ”

αž–αŸαžαŸŒαž˜αžΆαž“αž’αŸ†αž–αžΈαž€αžΆαžšαžŸαŸ’αžŠαžΆαž”αŸ‹

αž‘αžΌαžšαžŸαž–αŸ’αž‘αž†αŸ’αž›αžΆαžαžœαŸƒ αž“αž·αž„β€‹αžαŸαž”αŸ’αž›αŸαž
αžŠαŸ†αž‘αžΎαž„αž€αž˜αŸ’αž˜αžœαž·αž’αžΈ Google Play Books αžŸαž˜αŸ’αžšαžΆαž”αŸ‹ Android αž“αž·αž„ iPad/iPhone αŸ” αžœαžΆβ€‹αž’αŸ’αžœαžΎαžŸαž˜αž€αžΆαž›αž€αž˜αŸ’αž˜β€‹αžŠαŸ„αž™αžŸαŸ’αžœαŸαž™αž”αŸ’αžšαžœαžαŸ’αžαž·αž‡αžΆαž˜αž½αž™β€‹αž‚αžŽαž“αžΈβ€‹αžšαž”αžŸαŸ‹αž’αŸ’αž“αž€β€‹ αž“αž·αž„β€‹αž’αž“αž»αž‰αŸ’αž‰αžΆαžαž±αŸ’αž™β€‹αž’αŸ’αž“αž€αž’αžΆαž“αž–αŸαž›β€‹αž˜αžΆαž“αž’αŸŠαžΈαž“αž’αžΊαžŽαž·αž αž¬αž‚αŸ’αž˜αžΆαž“β€‹αž’αŸŠαžΈαž“αž’αžΊαžŽαž·αžβ€‹αž“αŸ…αž‚αŸ’αžšαž”αŸ‹αž‘αžΈαž€αž“αŸ’αž›αŸ‚αž„αŸ”
αž€αž»αŸ†αž–αŸ’αž™αžΌαž‘αŸαžšβ€‹αž™αž½αžšαžŠαŸƒ αž“αž·αž„αž€αž»αŸ†αž–αŸ’αž™αžΌαž‘αŸαžš
αž’αŸ’αž“αž€β€‹αž’αžΆαž…β€‹αž’αžΆαž“β€‹αžŸαŸ€αžœαž—αŸ…β€‹β€‹αžŠαŸ‚αž›β€‹αž”αžΆαž“β€‹αž‘αž·αž‰β€‹β€‹αž“αŸ…β€‹αž–αŸαž›β€‹β€‹β€‹αž€αž˜αŸ’αžŸαžΆαž“αŸ’αž Google αžŠαŸ„αž™β€‹αž”αŸ’αžšαžΎβ€‹αž€αž˜αŸ’αž˜αžœαž·αž’αžΈβ€‹αžšαž»αž€αžšαž€β€‹β€‹αž”αžŽαŸ’αžŠαžΆαž‰β€‹αž€αž»αŸ†αž–αŸ’αž™αžΌαž‘αŸαžšβ€‹αžšαž”αžŸαŸ‹β€‹β€‹αž’αŸ’αž“αž€αŸ”

αž’αŸ’αž“αž€αžŸαŸ’αžŠαžΆαž”αŸ‹αž€αŸαž”αžΆαž“αž…αžΌαž›αž…αž·αžαŸ’αž

αž…αŸ’αžšαžΎαž“αž‘αŸ€αžαžŠαŸ„αž™ Daria Bignardi

αžŸαŸ€αžœαž—αŸ…β€‹αž‡αžΆβ€‹αžŸαŸ†αž‘αŸαž„β€‹αžŸαŸ’αžšαžŠαŸ€αž„β€‹αž‚αŸ’αž“αžΆ